Online vásárlás – Tesco Otthonról

A húsvét apropóján jó alkalom nyílik arra, hogy megnézzem, egy nem látó képes-e gép mellől elintézni az ünnepi bevásárlást. Talán legelsőként jelent meg a Tesco az internetes vásárlás és saját kiszállítás kombinációját kínálva. Korábban nemegyszer használtam én is ezt a kényelmes szolgáltatást, most arra voltam kíváncsi, hogy mennyire használható vakon.

Ma már több kiskereskedelmi vállalat kínál hasonló megoldást, én most ezzel kezdem, és később, valamikor majd megnézem a versenytársakét is.

Kíváncsi vagyok annál is inkább a Tesco megoldására, mert – úgy rémlik – amikor utoljára használtam, még az előző alkalmazásuk volt elérhető. Azóta, úgy 2020 körül egy új alkalmazást vezettek be. Az előzőről az az emlékem maradt, hogy alig találtam meg az online rendelés indítására szolgáló menüpontot. Pedig akkor láttam.

Szerencsére a tesco.hu-n nem kell soká tévelyegnem, az első hivatkozás a „Tesco Otthonról” önmagáért beszél.

Az alkalmazás értékelése.

Funkció Értékelés
Belépés/azonosítás Kiváló
Főoldal JÓ
Felhasználói profil Kiváló
Termékválogatás Kiváló
Kosár kezelés Kiváló
Szállítás Kiváló
Felhasználói élmény Kiváló
Alkalmazás összességében: Kiváló (90,97%)

Az alkalmazás hatalmas meglepetés. Teljesen jól akadálymentesített, legalábbis vakon nagyon jól használható. A megrendelési folyamatot egészen a véglegesítésig végig vittem, és Olyan problémát nem találtam, amit ne lettem volna képes megoldani.

Egy klasszikus hiba, – hogy a címsorokat szemantikailag helytelenül, formázásra használják, – egy más felfogásban ugyan, de itt is fellelhető. A címsor kezelésben látszik logika, de semmiképpen sem nevezném korrektnek. Érzésem szerint az volt az elképzelés, hogy minden objektum típus valamilyen címsor szintre kerül, és amikor egy lapon megjelenik az objektum, akkor azon a szinten jelenik meg. Pl. a cikklista címsor3, ezért függetlenül attól, hogy van-e a lapon címsor2 vagy sem, a cikklista mindig címsor3-mal jelenik meg. Vagy az időpontfoglalás címsor2, ezért a foglalt időpont mindig 2-es szinten jelenik meg, a környezetétől (kontextus) függetlenül.
Mivel azonban a címsor kezelés következetesen került alkalmazásra, ezért követhető a weblap struktúrája, és navigálhatóak a lapok. A megoldást én nem tartom helyesnek, sőt. Ennek ellenére nem ítéltem olyan zavarónak, ami miatt használhatatlan lenne a lapszerkezet.

Találtam egy nagyon könnyen javítható hibát. Nem is értem hogyan került bele az alkalmazásba. (Illetve talán mégis értem.) Mert annyira alapvető, hogy azt mondanám, „akadálymentességi közhely”. Konkrétan egy egyéni vezérlőelem funkciója csak nehezen található ki. A vezérlőelem valami grafikus objektumként jelenhet meg, de nincs a funkciójára utaló háttérszöveg, amit a képernyőolvasó felolvashat. Így aztán totózni kell, hogy mi lehet a funkciója.

Az alkalmazás „másik énje”, kritika.

Az alkalmazást alapvetően magyarul használtam, de feltűnt benne néhány érthetetlenül magyartalan dolog. Ezekre ki fogok térni. Ez a magyartalanság minden esetre azt sugallja, hogy az felület a Tesco eredeti alkalmazásának lehet esetleg a fordítása. És persze ez sok mindent megmagyarázna, például azt is, hogy mi az oka annak, hogy ennyire jól akadálymentesített.

Szóval átváltottam angolra. Könnyen tehettem, mert a lapon ott a lehetőség. És akkor csoda történt.

1. Nem nagyon találkoztam olyan megoldással nagy általánosságban, amikor a weblapon nyelvet váltok, azzal egyidőben a HTML lap nyelvi beállítása is korrektül átváltana. Erről írtam a második bejegyzésemben. Nos ezt, a Tesco teljesen jól megoldotta. Dicséret az adaptációt végzőknek is ezért. Sőt nem csak az alkalmazás jelent meg angolul, hanem még az árucikkek megnevezései, kategorizálása stb. is.
2. A Magyartalanságok eredeti nyelven értelmes feliratok, tehát a fordításra talán a Google fordító első verzióját használták. Ennél azért egy kicsit jobban megoldható ez a probléma.
3. Az alkalmazás készítői sokkal jobban tisztában vannak az akadálymentesítés alapjaival, mint én azt a magyar adaptáció alapján gondoltam. Az előzőekben említett egyedi kontroll tökéletesen került megvalósításra az angol eredetiben. A magyar adaptációkor úgy látszik, erre nem fordítottak már figyelmet, vagy aki az adaptációt végezte nem volt tisztában a megfelelő HTML attribútum jelentőségével.

Egy szó, mint száz, sikerült egy kicsit rontani az eredeti alkalmazás minőségén a „magyarításkor”.

Gondolatok a fordítási hibákról

Kell pár szót ejteni erről is, bár ez a szempont nem volt az értékelési kritérium része, de érdemes megemlékezni róla, mert a weblap érthetőséget zavarja.

Példaként két ilyet mutatok.

Magyar felirat	Eredeti angol felirat	Javasolt fordítás	Megjegyzés
a helyed	your slot	foglalt időpontod	Az aktuális fordítás alapján nem tudtam értelmezni, hogy mi is akar ez lenni. Helyesen fordítva rögtön értelmet nyer a dolog.
ugrás a kosárba	skip to basket	Ugrás a kosárhoz	A kosárba ugrás kifejezést legfeljebb bújócskázó gyerekek között tudom elképzelni. (Igen nagy kosárról és kis gyerekről lehet szó.) A weblapon a hivatkozás ezzel a felirattal ráadásul nem is a kosár tartalmát mutatja meg, csak arra a részre visz, ahol a kosár „kinyitható”. Tehát a „kosárba” mindenképpen helytelen.

Konklúzió

Magyar viszonylatban kiemelkedően akadálymentes webalkalmazást találtam. Ez öröm és egyben mintaként szolgálhat más piaci szereplők számára is.

Elfátyolozódik azonban a szemem, ha az adaptáció során elkövetett figyelmetlenségekre gondolok, mert teljesen jól mutatja azt, hogy itthon mennyire nincs benne a köztudatban az akadálymentesség fontossága.

Éppen a Tesco példáján lehet jól bemutatni, hogy egy következetesen betartott rendelkezés a társadalmi elvárásokat mennyire képes alakítani. Vagy lehet, hogy ezesetben a társadalmi elvárások befolyásolják a törvénykezést? Minden esetre a környezet hatást gyakorol a piaci szereplőkre. Az angol helyzet az, hogy létezik egy jogszabályi elvárás a közszféra szereplői számára, mely kötelező és meglehetősen szigorú elvárásokat fogalmaz meg webakadálymentességgel kapcsolatban. Emellett a versenyszféra számára létezik egy nemzeti ajánlás (A consumer’s guide to the British Standard for Web Accessibility (BS 8878)). És ez „csak” egy ajánlás, amit azonban a tapasztaltak szerint betartanak saját jól felfogott versenypiaci érdekük alapján.

Sajnos – és ez már nem kifejezetten Tesco specifikus megállapítás, –hazánkban elmúlik a más piacon felismert érdek. Pedig nem a célközönség összetételében van eltérés. Itt sincs arányaiban kevesebb akadálymentes elérést igénylő ember, mint bárhol a fejlett világban. Csupán az ezzel kapcsolatos elvárások sokkal gyengébben jutnak kifejezésre és képviseletre.

 

Ezért aztán „az egyik szemem sír, a másik …”