Webalkalmazások értékelési módszere

Ebben az írásban röviden kifejtem, milyen szempontok alapján kívánom értékelni a vizsgált webalkalmazások felhasználói felületét.

Nem akarok a szabványok és ajánlások mélységeiben elveszni, a saját tapasztalatok adják az értékelésem alapját. A szabvány által megfogalmazott megfelelőségi kritériumok a rászorulók lehető legszélesebb csoportjainak támogatását célozza meg. Jómagam a nem látó felhasználók táborát gyarapítom, nem tudok  foglalkozni olyan követelményekkel, amik a mindennapi életben nekem nem relevánsak.

A szabvány teljesülésének vizsgálata egy külön szakma, a vizsgálat elvégzése komoly felkészültséget és látó szakembert is kíván. A blog ilyen terjedelmű vizsgálatra nem vállalkozik.

Ha valaki megkérdezné, hogy szerintem mitől lesz egy lap jól használható nem látók számára, akkor a teljesség igénye nélkül a következőket mondanám.

  • Legyen az oldal jól strukturált, Az oldalakon elhelyezett ugró linkek, – amik esetenként sajnos nem is működnek –, számomra a felesleges funkciók táborába tartoznak. Ezek megléte nem pótolja az átgondolt és követhető lapszerkezetet.
    • Legyen logikusan szekcionálva (pl. menü régió, tartalmi rész, oldalsáv, lábléc stb.). Az egyes szekciók között egyetlen billentyűvel lehet navigálni. Ezzel szemben az ugró linkekhez oda kell navigálni, és a megfelelő linkre kattintva ugrani a kívánt részre.
    • Legyenek különböző szintű címsorok, amiknek a célja a tartalom tagolása. A szintek használata legyen specifikus. Ez nagyban megkönnyíti a lapon való eligazodást.
  • Használjon standard vezérlő elemeket és ezek használata szemantikailag helyes legyen. (Pl. használhatatlan az olyan gomb, ami az Enter billentyűvel nem, csak egérrel aktiválható, vagy olyan, szemmel táblázatnak kinéző elem, ami valójában nem az, és így a tartalom képernyőolvasóval értelmezhetetlen.)
  • Mivel a képernyőolvasós használat során elemről-elemre lépünk, nem célszerű a bejárási (TAB)  sorrendet megváltoztatni, mert az a nem látó felhasználót megtéveszti.
  • A vezérlő elemeknek, mezőknek mindig legyen érthető  címkéje, felirata. Egy semmitmondó referencia, ami a legkevésbé sem utal a funkcióra, megakadályozza a vakon való használatot.

Lehet ugyan használni a weblapot a következő problémák esetén, de igen bosszantóak tudnak ezek lenni.

  • A weblap nyelvének helytelen specifikálása. (Megjegyzés: nyelvváltó kontroll alkalmazása elterjedt, de  még nem láttam olyat, hogy ezzel együtt a nyelvi beállítás is megváltozott volna.) Nagyon rosszul hangzik a magyar nyelvű szöveg angol kiejtéssel. 😊
  • A weblap fejléce sok megnyitott lap esetén nagyon hasznos tud lenni.

Mit és hogyan fogok értékelni?

Nem végzek teljeskörű auditot, csak mintavételes értékelést. Tehát nem a teljes alkalmazást, hanem jellemző funkciókat vizsgálok. A teljes értékelésre rengeteg időt kellene szánni, és olyan mélységekbe kell lemerülni, ami ezen a szinten nem elvárható. Mivel általában ugyanazt a programozási technikát, ugyanazokat a kontrollokat használják a programozók egy webalkalmazáson belül, ezért a minta alapján felvett eredményt nyugodtan kivetíthetjük a teljes alkalmazásra.

  • Egyszerre egy webalkalmazást igyekszem értékelni. Azaz, ha egy gyűjtő lap tartalmaz több alkalmazást is, akkor a gyűjtőlap értékelése nem jelenti az összes rajta meghivatkozott alkalmazás értékelését is. (Ha valamiért mégis erre vetemednék, akkor azt megpróbálom jelezni.)
  • Az értékelt alkalmazás főoldalát általános szempontok szerint értékelem.
  • Értékelem az alkalmazás jellemző funkcióit. Hasonló tartalmú szolgáltatást nyújtó alkalmazások esetén törekedni fogok arra, hogy ugyanazokat a funkciókat vessem össze. (Így két hasonló szolgáltatást nyújtó webalkalmazás esetén az összehasonlítás alapja ugyanaz lesz.
  • Azokat a PDF dokumentumokat, melyeket egy funkció meghívása eredményez, szintén értékelni fogom. Ezekben ugyanúgy lehetséges navigálni, mint a weblapokon.
  • Egyéb, az előbbiekbe bele nem férő dolgok értékelése.

A szempontok a fenti listából következnek, ahol taglalom, hogy mitől jó vagy rossz egy weblap.

A szempontrendszer a következő:

  • strukturáltság, navigálhatóság
  • menü használhatósága
  • vezérlő elemek, beviteli mezők
  • egyéb lapelemek (használhatóság, informativitás stb.)
  • időzítő (timeout) megoldás
  • tartalom értelmezhetősége folyamatos olvasással (PDF)
  • táblázatok kezelése (PDF)

Az egyes szempontokat a lehető legegyszerűbb módon, 0, 1, 2 értékekkel osztályozom

0: használhatatlan, 1: nehézkesen használható, 2: jól használható .

Az eredmények értékelési egységenként (funkciók, kimutatások, főoldal, egyéb) átlagolom és ezek alapján minden egységre adok egy szöveges értéket a „használhatatlan”-tól a „kiváló”-ig. Ugyancsak kiszámolom az átlagot a teljes alkalmazásra is.

A szöveges értékeket  egységenként és a teljes alkalmazásra is publikálom, az alkalmazás százalékos átlagával együtt.

Mi az, amit biztosan nem tudok értékelni?

Lehetnek az alkalmazásoknak olyan funkciói, amiket a demó verzió nem mutat meg. Ilyen lehet pl. az úgy nevezett kétlépcsős azonosítás (más néven kétfaktoros hitelesítés) amit egy bemutató verzióban nem lehet megmutatni, hiszen ehhez valamilyen megbízható beazonosított eszköz kell.

Mennyire lesznek naprakészek az információk a blogon?

Minden értékeléshez megadom, hogy milyen dátummal készült. Az adott időpontban a weben elérhető éles vagy bemutató alkalmazás verzióról fog szólni az eredmény.

Lehetőség lesz kommentálni a postot, de arra nem tudok vállalkozni, hogy egy komment miatt újra értékelem az illető alkalmazást, még akkor sem, ha valami gyorsan javított problémába ütköztem, és nagyon méltatlannak érzi valaki az eredményt.

Saját döntésem alapján tesztelek le alkalmazásokat, javaslatot szívesen veszek, de azt, hogy mit és mikor fogok tesztelni, magam határozom meg.

Munkámat saját indíttatásra végzem, külső befolyástól mentesen. A jó vagy kevésbé jó eredmény csak az alkalmazás megítélése alapján születik, bármi fajta profit-, vagy nonprofit orientált érdektől mentesen.