Régi ígéretem, hogy írok konkrétan is az egyes képernyőolvasókról. Ennek most jött el az ideje. Több-kevesebb tapasztalatot összegyűjtöttem a relevánsabb eszközökről. Nem akarom azt állítani, hogy minden egyes képernyőolvasót ismerek, azt sem mondom, hogy megfellebbezhetetlen az, amit írok. Van olyan, amit többet használtam, mást kevesebbet. Amelyekről írok, azokról kialakult egy kép bennem, amit szeretnék megosztani az olvasókkal. Lehet hozzászólni, vitatni. Biztosan mindenkinek van megszokott eszköze amire esküszik, szívesen látom az enyémtől eltérő véleményeket.
Kiigazítás
Mielőtt belevágnék, még egy, Az előző, „Képernyőolvasós munka” című bejegyzésemhez kapott megjegyzés apropóján kell kiegészítést tennem. Ott, akkor azt állítottam, hogy vezérelhető TTS alkalmazásokról van szó. Egy szintén vak barátom hívta fel a figyelmemet, hogy ennél jóval többről van szó, hiszen ezek az eszközök nem csak a szöveg hanggá alakítását képesek megoldani, hanem Braille eszközökkel együttműködve egy más világot jelentenek a jelrendszert ismerő és használó közönségnek. El kell ismerjen, hogy mivel én még „kezdő vak” vagyok, ezért nem ismerem a pontírást és eszembe sem jutott ez a szempont. Szóval az én szűklátókörűségem miatt csak a TTS képességekről beszéltem. Sajnos azonban még továbbra is csak ezen a szemellenzőn át tudok róluk beszélni, el tudom fogadni, hogy aki Braille eszközt használ az mást gondol, aki egy kicsit lát, az megint mást.
A leírtak az én véleményemet tükrözik, és ízlések és pofonok is mások. Nem beszélve a megszokásról.
Sokszínűség és egyhangúság
A képernyőolvasók tárháza széles, ami, ha akarom jó, mert van választási lehetőség és verseny a gyártók között. Ha más szempontból vizsgálom, akkor nem annyira jó, mert használatukban jelentős eltérések mutatkoznak. A használható képernyőolvasók választéka függ operációs rendszertől és hardver platformtól. Más a választék ugyanazon a számítógépen amennyiben Windows alatt és megint más, ha Linux alatt végzi dolgát. Más, ha tableten használjuk és más PC-n. A hardver adottsága annyira meghatározza a képernyőolvasó használatot, hogy pl. az Apple választékában ugyanaz minden platformon a képernyőolvasó elnevezése, de kezelése teljesen más MacBook-on és iPhone-on.
Egyszerre van jelen a képernyőolvasók piacán a változatosság, és a röghöz kötöttség, mert a változatosság azért mégsem nevezhető a választás szabadságának. Mint látni fogjuk, igazi választásunk csak Windows környezetben van. A többi operációs rendszerben nincs igazi alternatíva, és a hardver platform adottságai is szűkítik a lehetőségeinket. A továbbiakban tehát operációs rendszer – hardver platform kontextusban fogok írni a képernyőolvasókról.
PC világ, Microsoft Windows operációs rendszer
A következőkben Microsoft Windows 10 operációs rendszer alatt használható képernyőolvasókról írok, az ezt megelőző rendszerekkel már nem foglalkozom, a mostanában megjelent Windows 11-gyel, pedig még nem. Nem teljeskörű a lista, ezeket az eszközöket használtam.
Opció 1: Narrator
A Microsoft Windowsba beépített megoldása. Semmilyen szempontból nem tartom kiemelkedőnek, de mindenképpen megkerülhetetlennek mondom. Túl sokat nem érdemes vele foglalkozni, de az alap használatát kötelező megismerni, mert ez a megoldás akkor is használható, amikor a többi nem. Mivel ugyanis a rendszer integráns része, ezért, amennyiben a rendszer működik, akkor a Narrator is használható. Például, amikor egy teljesen üres PC-be berakjuk a Windows telepítőt és az első életjeleket mutatja a gép, a Ctrl + Win + Enter billentyűkombinációt lenyomjuk és azonnal elindul egy képernyőolvasó, amivel már elboldogulunk.
Ugyancsak hasznos akkor is, ha a telepített képernyőolvasónk valami hiba miatt leáll. Ott hagy „vakon” és se kép, se hang. Megint csak indulhat a Narrator, és halljuk, amit nem látunk. Sajnos ez a jó tulajdonsága esetemben gyakran kihasználásra kerül, mert az egyébként igen drága képernyőolvasóm időnként magamra hagy. Erről majd ott beszélek.
Mindenképpen meg kell még jegyeznem, hogy a Microsoft beszéd szimulátora egészen jó, természetes beszédhez közeli. Más beszédszintetizátorra nem lehet ugyan átváltani, de szerintem nem is kell.
Előny/hátrány:
- +
- bármikor használható,
- +
- természeteshez közeli beszédhangok,
- –
- alap vezérlő billentyű kombinációk szokatlanok,
- –
- automatikus nyelvváltás (HTML LANG kezelése),
- –
- navigáció strukturált lapokon szegényes,
- –
- alkalmazás függő beállítások lehetősége
Opció 2: NVDA
Ez a képernyőolvasó egy nagyon jó ingyenes alternatíva Windowsra, ráadásul open source projekt. Futtatni Windows rendszeren telepítés után és telepítés nélkül (pendrive-ról) is lehet. Telepített használatkor beállítható, hogy automatikusan elinduljon-e és mikor. (Bejelentkezéskor vagy utána.) Különböző jó minőségű beszédszintetizátorok használhatók hozzá, de a Windows alapértelmezett beszédhangjait is hajlandó használni.
Bár nem profitorientált szervezet áll a terjesztése mögött, mégis elég Jól támogatott. jelentős méretű felhasználói közösség használja, fejlesztése folyamatos. Nagyrészt látássérült és vak fejlesztők készítik. Az NVDA bővíthető, különböző kiegészítőket találunk hozzá, így akár a leg egzotikusabb dolgokhoz is akad valami megoldás.
Különböző beállítási profilok használhatóak, ezek között manuálisan vagy valamilyen esemény hatására automatikusan lehet báltani (pl. alkalmazás váltás ).
Bővebb információért a magyarországi honlapot érdemes olvasgatni a www.nvda.hu címen.
Előny/hátrány:
- +
- szabadon hordozható,
- +
- természeteshez közeli beszédhangok,
- +
- alap vezérlő billentyű kombinációk megszokottak,
- +
- automatikus nyelvváltás (HTML LANG kezelése),
- +
- alkalmazás függő beállítások lehetősége,
- +
- ár.
Opció 3: Jaws
Ez a képernyőolvasó a Rolls-Royce kategória Windowsra nagyjából minden tekintetben. Futtatni Windows rendszeren telepítés után lehet. Licenszkulcs megadása nélkül limitált ideig ki lehet próbálni, ha jól emlékszem ez 40 perc, ami pont nem elég semmire.
telepítés után beállítható, hogy automatikusan elinduljon-e és mikor. (Bejelentkezéskor vagy utána.) Különböző jó minőségű beszédszintetizátorok használhatók hozzá, a telepítő csomaggal jön egy kisebb választék.
Egy amerikai szoftvercég áll a termékcsalád mögött, a gyártó honlapján elérhető angol nyelvű támogatás. Hazánkban az Informatika a Látássérültekért Alapítvány (Infoalap) látja el a termék támogatását.
A termék ára is felér egy Rolls-Royce-éval. Szerencsére a kormányzat elérhetővé tesz a rászorulók számára egy úgy nevezett „ország licenszet”, aminek keretében ingyenesen hozzájuthatunk egy regisztrációs kulcshoz, amivel használhatjuk a termékcsaládot. Erről további információ érhető el az Infoalap Ország Licenc oldalán.
A termék fejlesztése folyamatos, rendszeresen jönnek ki frissítések belőle, amire figyelmeztet is a Jaws és elindítható a frissítése. A frissítésekkel kapcsolatban annyit mindenképpen el kell mondanom, hogy sajnos nem ritkán eredményezi azt, hogy a Jaws nem indul el. Ilyenkor jön az, hogy a Narratort elindítom, letöltöm az Infoalap oldaláról a legújabb Jaws-t, eltávolítom a Windows-ból a hibás képernyőolvasót, és újra telepítem a frissen letöltött verziót. Fontos, hogy a hibás eltávolítása nélkül az új telepítés sem fog elindulni.
Időnként az is előfordul, hogy a frissítés korábban működő dolgot elront. Nem egyszer tapasztaltam ezt, szerencsére a következő frissítés újra használhatóvá teszi azt, amit átmenetileg nélkülöznünk kellett.
Különböző alkalmazás specifikus beállítási profilok használhatóak. Saját scriptekkel bővíthető a funkcionalitás, tartalmaz egy OCR modult is, ami talán nem a legjobb a piacon, de sokszor kisegített már.
Az Infoalap oldalán magyar nyelvű leírások és segédletek érhetőek el.
Előny/hátrány:
- +
- természeteshez közeli beszédhangok,
- +
- alap vezérlő billentyű kombinációk megszokottak,
- +
- automatikus nyelvváltás (HTML LANG kezelése),
- +
- alkalmazás függő beállítások lehetősége
- +
- rengeteg dolgot tud, és számos segéd funkció hívható elő használat közben is.
PC világ, Linux Desktop rendszerek
A következő rész a Linux desktop környezetekben használható
képernyőolvasóké. Többes számban használtam a képernyőolvasó szót, mert elvileg létezik több is, de a gyakorlatban egyetlen jelenleg is fejlesztett, azonban még így is csak korlátozottan használható képernyőolvasóról beszélhetünk.
Hogy egy kicsit tovább szűkítsük a dolgot, a Linux desktop környezetek közül sem alkalmas jelenleg a legtöbb az akadálymentes használatra, holott valamikor ez a kérdés nagyon támogatott szempont volt a Linux közösségekben. Idővel ez a törekvés elhomályosodott, bár valójában senki nem vállalja be ezt a döntést. A helyzet az szerintem, hogy belementek a grafikus felületek vetélkedésébe, talán ezzel is remélve, hogy felhasználókat hódíthatnak el a Windowstól. A Linux desktopok között is mindenki a sajátját tartja a legjobbnak, az erőforrások végtelenül szétforgácsolódnak. Az akadálymentesség sokadik szempont, amikor dönteni kell, hogy mire égjen el a szűkös kapacitás. A fürdővízzel kiöntötték a gyereket…. Egy szó, mint száz, a Gnome környezetben őshonos képernyőolvasót a desktop fejlesztés keretein belül tartják, holott a Gnome már régen nem nevezhető akadálymentesnek.
Az Orca a Gnome desktop környezet képernyőolvasója, még ma is része annak és más Gnome alapú felületeknek is. Bár a Gnome fejlesztése során az akadálymentes használhatóság egy kanyarban elveszett, létezik egy üdítő kivétel, – a Mate felület, – mely a retro gépek világát és erőforrás igényét, valamint a Gnome eredeti értékeit próbálja fenntartani. A Gnome 2 2002-ben jelent meg, a kinézete és működése annak a kornak megfelelő. Erre az egyszerű felületre alapozva fejlesztik a MATE verziókat.
Tehát Mate desktop felület és Orca képernyőolvasó jelenleg a nyerő párosítás Linuxon.
Az Orca része a Mate környezetnek, és a desktop indulásakor manuálisan indítható, illetve beállítható a felület testreszabásakor, hogy automatikusan elinduljon. Számos nyelven képes beszélni, de a természetes hangzástól elég messze van az előállított hang. Igencsak „szokni kell”, és én nem is voltam képes az angol kiejtését érteni. Az egész desktopot és az Orca nyelvét is inkább magyarra váltottam.
Sajnos van azért Mate alatt is pár gyári alkalmazás, ami nem teljesen akadálymentes, de a rendszer lényegét képesek vagyunk kezelni vele, és meg lehet találni azokat az alkalmazásokat, amikkel jól együttműködik.
Kezelése nem annyira idegen, hogy lehetetlen lenne megszokni, de néhány képesség hiányzik. Nem tud pl. automatikusan nyelvet váltani, kézzel kell rávenni. Scriptekkel viszont bővíthető a tudása.
Előny/hátrány:
- –
- természeteshez közeli beszédhangok,
- +
- alap vezérlő billentyű kombinációk megszokottak,
- –
- automatikus nyelvváltás (HTML LANG kezelése),
- +
- alkalmazás függő beállítások lehetősége
MacBook, OSX operációs rendszer
Az Apple képernyőolvasója a VoiceOver, amit minden platformon ugyanúgy neveznek, de nem ugyanúgy működik, sőt tudása is eltérő. Nekem egy jó 10 éves MacBookom van, az újabb gépeken, amiken „track pad” is van, sokkal több kézmozdulat használatára van lehetőség, mint a régieken. Én csak a saját gépemen használom a képernyőolvasót, ezen a szemüvegen keresztül megismerve írok a tapasztalataimról.
A VoiceOver része az OSX rendszernek, külön telepítés nélkül bármikor be, illetve kikapcsolható. A hanggenerátora természetes hangzáshoz közelin beszél. Használati filozófiája eléggé eltér az egyéb operációs rendszereknél tapasztaltaktól. Pl. navigáció során a beágyazott elemek eléréséhez észlelni kell, hogy ott egy beágyazott elem, és tudatosan a beágyazó elembe bele kell lépni, egyébként a beágyazott elem nem érhető el. Ezzel rögtön a bejelentkező képernyőn szembesülünk is. Ha jelszót kell megadni a belépni kívánó felhasználónak, akkor a felhasználó jelszó mezője egy a felhasználó adatait tartalmazó beágyazott mezőcsoport tagja. Először be kell lépni a mezőcsoportba, ott érhető el a jelszó mező. Ha egy másik felhasználó nevében akarunk inkább bejelentkezni, akkor előbb ki kell lépni a mező csoportból, majd átnavigálni a másik felhasználó adatainak mezőcsoportjára, oda belépni és megadni a jelszót. Ez így elmondva elég hosszú, talán zavaros is, meg kell szokni.
A képernyőolvasó egyébként szinte minden képernyő objektumra képes navigálni, olyanra is, amit eszembe nem jutna vakon kezelni. (Pl. vízszintes és függőleges elválasztóvonalak, amiket látóként persze egérrel húzogattam, hogy szélesebb legyen mondjuk egy függőleges képernyő rész és beleférjen minden információ, ami nekem fontos volt.)
A VoiceOver, talán, hogy ne kerüljön összeütközésbe egyéb alkalmazások gyorsbillentyűivel, az esetek döntő részében 2-3 billentyűs parancskombinációkat használ. Sokszor elég kitekert ujjtartásra van szükség. Szemben a Windows és Linux által a strukturált dokumentumokban használt egy gombos navigációval, a VoiceOver mindig elvárja a VO (VoiceOver)kiegészítő billentyű megnyomását is.
A Apple a Macintosh fejlesztésénél és az összes többi termékénél is nagy hangsúlyt fektet az akadálymentességre. Ennek megfelelően folyamatosan fejleszti is a termékeit, az újabb hardverek egyre ergonomikusabb megoldásokkal vezérelhető képernyőolvasókat kapnak. Egyetlen nehezen megbocsájtható dolog – amit lehet, hogy az újabb verziókban már orvosoltak, – az, hogy a Macbookon futó VoiceOver nem érzékeli a felolvasott szöveg nyelvét, kézzel kell nyelvet váltani felolvasás közben. Szintén hiányként élem meg, hogy nincs alkalmazás függő beállítási lehetőség.
Előny/hátrány:
- +
- természeteshez közeli beszédhangok,
- –
- automatikus nyelvváltás (HTML LANG kezelése),
- –
- alkalmazás függő beállítások lehetősége
Apple mobil eszközök, iOS operációs rendszer
Mint a MacBooknál megbeszéltük, az összes Apple eszközön VoiceOver a látássérülteket támogató akadálymentesítési eszköz. A mobil eszközök esetén fizikai billentyűzet hiányában teljesen más a működés, de az elnevezésen kívül egyebekben nem hasonlít a két képernyőolvasó.
Ez az eszköz teljesen az érintőképernyős használatra van optimalizálva. Kihasználja a többujjas mozdulatok számos elképzelhető lehetőségét. Biztosan érzékeli a mozdulatokat, igen ritkán hajt végre mást, mint amire számítunk. A strukturált szövegekben való navigálást is támogatja bizonyos korlátok között, annyi elem között nem lehet bele navigálni, mint a PC-ken de a fontosabb dokumentum elemekre fel van készítve. Hanggenerátora a természetes kiejtéshez közeli, és szemben a MacBookos VoiceOverral, észleli a nyelvi beállításokat szövegfelolvasás közben.
Előny/hátrány:
- +
- természeteshez közeli beszédhangok,
- +
- vezérlő mozdulatokat jó arányban ismeri fel pontosan
- +
- automatikus nyelvváltás (HTML LANG kezelése),
Android mobil eszközök
Android eszközök akadálymentesítésére a Google a TalkBack rendszert készítette. Sajnos ebben van a legkevesebb tapasztalatom, bár a jó szándék részemről megvolt…
A TalkBack működése – számomra úgy tűnt – nem annyira bombabiztos, mint a VoiceOveré. Többször hibázott, és nem minden esetben értettem, hogy miért azt csinálta, amit, mégpedig következetesen. Persze az sincs kizárva, hogy nem gyakoroltam eleget. De erre azt kell mondjam, hogy a iOS segédeszközét szinte azonnal kézreállónak éreztem.
A TalkBack is tudja a strukturált dokumentumokban való navigációt, beszédhangja nekem kevésbé tetszik, de sokkal jobb, mint az Orca robot hangja. A felolvasott szövegben nem érzékeli a nyelvváltást.
Valószínűleg sok függ attól, hogy ki mit szokik meg, én az VoiceOveren kezdtem el vakon navigálni, talán ezért nem sikerült a TalkBackkel megbarátkoznom, de bevallom, annyira idegesített, hogy nem azt csinálja az Android eszköz, mint amire számítok, hogy inkább leraktam.
Előny/hátrány:
- +
- természeteshez közeli beszédhangok,
- –
- vezérlő mozdulatokat nem mindig ismeri fel pontosan
- –
- automatikus nyelvváltás (HTML LANG kezelése),