Vakfolt újratöltve

A blogon megjelenő cikkek dátumait is megnéző olvasó észreveheti, hogy egy
hosszabb szünet van jelen és az ezelőtti utolsó cikkem között. Egy kevés
ideig szünetet tartottam a tesztelés – blogírás hobbi tevékenységben, mert
épp a blog technikai dolgaira kellett jobban ráerősítenem. Én soha nem
készítettem korábban weblapot, azt gondoltam, hogy a blogom tartalmát fogom
készíteni, a technikai dolgokat hagynám arra, aki ért hozzá.

Azonban nem evidens ma Magyarországon, hogy valaki teljesen akadálymentes honlapot szeretne készíteni. Nehéz olyan szakembert találni, aki nem
egyszerűen csak webfejlesztő, hanem képes egy honlapot olyan módon
kivitelezni, ami nem csak jól néz ki, de vakon is jól használható.

Szóval magad uram, ha szolgád nincs. Nem mondom azt, hogy profi
webfejlesztővé képeztem magam, de sok dologba kellett beleásnom magam, hogy
ne csak tudjam milyen az akadálymentes honlap, de az enyém is olyan legyen.
Nehogy épp a cipész cipője legyen lyukas…

Ma már elég jól elvagyok a css világban, ”megszívtam, ”amit kellett. Nem
futok falnak egy php kód láttán. A HTML korábban sem volt kínai, ha írni
nem nagyon írtam, de legalább nagy vonalakban értettem a logikáját és
alapjait. Most már használom is.

Ezt a cikket azért kezdtem el írni, mert szeretnék segíteni annak, aki
hozzám hasonlóan saját maga kénytelen valami webes tartalmat készíteni.
Elsősorban természetesen a nem látóknak szánom a cikket, bár szerintem
látóknak is érdemes legalább a nem „vakspecifikus” megállapításokat
megfontolni.

Tapasztalatok

Amikor kezdtem, akivel kezdtem, azt javasolta, hogy legyen WordPress alapú
a blogom. Tudtam, hogy a legtöbb feltört honlap éppen WordPress alapú, de
azt is tudtam, hogy ebben nem a tartalomkezelő rendszer (CMS) a hibás. A
WordPress egy nyílt forráskódú rendszer, amihez rengeteg gyártó és lelkes
amatőr gyárt kiegészítő megoldásokat (plug-int). Ez a két tény önmagában is
jelentős csábítás a hackereknek. A forráskód szabadon elérhető,
tanulmányozható, tesztelhető. A kezdeti verziókban a rendszer
gyerekbetegségeit szép számmal használták ki a sanda szándékú hozzáértők.
Az amatőr plug-in gyártók pedig ma is készítenek olyan megoldásokat, amik
sebezhetőkké teszik a weblapokat. Mindezek ellenére, – mérlegelve a
pozitívumokat és negatívumokat is, – eldöntöttem, hogy elindulok ebbe az
irányba.

A CMS biztonsági hibáit felfedezésük után gyorsan javítja a gyártó. Remekül
karban tartott rendszer. Az egyes oldalak naprakészen tartását azonban nem
szabad elmulasztani, mert akkor valóban hacker préda lesz a weboldal.

Ugyancsak elhatároztam, hogy csak a minimálisan szükséges plug-int fogom használni.
Sajnos nagy a kisértés, mert „mindenre is” van megoldás a kiegészítők
között, de én csak pár sokak által használt és jónak minősített kiegészítőt
akarok használni. Inkább megírtam pár saját függvényt php-ban. A WordPress
maga is ebben készült és nem bonyolult saját megoldásokat illeszteni hozzá.

Fontos még, hogy minden olyan támadható pontot, ami széles körben ismert,
védeni kell. Ilyen például az adminisztrátori belépő oldal, amit nem szabad
alapállapotban hagyni. Ha nem is jutnak be a támadók a rendszerünkbe, – egy
jó jelszó megvéd, – de ha folyamatosan próbálkozik néhány robot bejutni,
akkor azok is erőforrást vonnak el a hasznos lekérdezések kiszolgálásától.
A WordPress biztonságossá tételéről szól ez az angol nyelvű blog bejegyzés:
Hardening WordPress

Körbenéztem az interneten, hogy a WordPress témák közül melyiket
tartják akadálymentesnek a különböző szereplők. A GeneralPressre esett a
bálasztás. Sokat bajlódott vele a fejlesztő, de az eredmény sehogy nem
akart olyan lenni, mint amilyet én gondoltam. végül feladta a küzdést a
segítőm, mondván, hogy „vegyem tudomásul, a web egy vizuális média, soha
nem lesz akadálymentes.”

Akadálymentes blog, de tényleg

Ekkor először megpróbáltam saját erőből folytatni a tartalom motorban a munkát, de fogalmam nem volt, hogy amit eredményként a blog lapjain látok, az hogyan kerül és honnan kerül fel a lapra. Csak a példa kedvéért, a főlapon miért nem jelenik meg címsor 1, vagy a kereső mező TAB sorrendben miért került a cikk mögé? Nem tudtam megtalálni a választ és rájöttem, hogy fogalmam nincs, mit és hogyan csinál a WordPress.

Eljutottam oda, hogy inkább készítek egy saját blog motort, ami pont azt fogja tudni és semmivel sem többet, mint amire nekem szükségem van. Így tudni fogom, hogy ami megjelenik, az miért és miért ott, vagy miért nem jelenik meg. Elkezdtem tanulmányozni a css-t és a php-t. (Ajánlom a W3Schools Online Web Tutorialsoldalt, itt bármi webbel kapcsolatos tudást meg lehet tanulni. A tananyagaik ingyenesek és példákkal illusztráltak, ez valamit még vakon is segít).

Közben megismerkedtem a
„Manduca” nevezetű WordPress téma készítőjével, –
Edelényi Zsolttal
, – aki meggyőzött, hogy jobban járok, ha maradok a járt úton. Kidobok
minden eddig próbált WordPress témát, az előző fejlesztő által használt
bővítményekkel együtt, és a blog alá a „Manducát”, illetve annak egy testre
szabott változatát rakom. A testre szabás itt azt jelenti, hogy készül egy
származtatott sablon a „Manduca” fölé. Ez a származtatott (vagy „gyerek”)
sablon fogja a módosításokat tartalmazni.

A „Manduca” egy szabványos „WCAG honlap készítésére alkalmas” téma, mely
származtatott sablonnal bármilyen akadálymentes webdizájn megvalósítására
alkalmas. Tehát, pont az, ami nekem kell.

Készítettem saját css stílusdefiníciókat, írtam php-ban kódrészeket, melyek
„shortcode” formájában kerültek be a blogom bejegyzéseibe.

Fontos információ a WordPressel kapcsolatban még az is, hogy az új
blokkszerkesztő, melyet Gutenberg névre keresztelte, nem igazán
akadálymentes. A blokkszerkesztő az a felület, ahol a bejegyzéseket
szerkesztjük, tehát a mindennapokban a leggyakrabban használt eleme a
tartalom menedzsernek. A korábban használt úgy nevezett klasszikus editor
egy sokkal jobb eszköz, ráadásul sokkal nagyobb szabadságot biztosít a
cikkek írásakor. A klasszikus editorban, ha szükséges az egész cikket akár
teljes HTML-ben meg lehet írni, mindenfajta korlátozás nélkül. És ez nagyon
hasznos dolog. Persze az ára az, hogy kicsivel közelebb kell lépjünk a
technikai szinthez, a blokk editor ezt teljesen elrejti előlünk, bár
korlátozottan ott is lehetőség van egyes blokkokat HTML-ben írni.

>

Lassan kezd testet ölteni a szerkezet, és akkor végre publikálom is, ami
elkészült. Van még néhány hiányzó alkatrész, ezeket még folyamatosan
pótlom. Egyelőre nem lehet hozzászólni a cikkekhez, pedig fontosnak tartom,
és azt is szeretném elérni, hogy ne csak én írhassam a cikkeket, hanem
minél többen oszthassuk meg tapasztalatainkat ezen a blogon. Azaz meg kell
oldanom, hogy közreműködők is publikálhassanak tartalmat.